Idén áprilisban volt már egy sérülés miatt lemondott maratoni versenyem, így májusban eldöntöttem, hogy ezentúl edzővel fogok futni. Egyrészt az újabb sérülések elkerülése miatt, másrészt szerettem volna fejlődni is.
Ez meg is valósult. 16 hétig készültem szorgalmasan az edzésterv alapján. Néha amikor megláttam az edzéstervet, azt gondoltam, hogy ez bizony rossz e-mail címre lett küldve, biztosan nem az enyém, én nem tudok ennyit és ilyen tempóban futni
Aztán valahogy mindig sikerült, és ahogy láttam magamon a fejlődés jeleit, egyre motiváltabb lettem.
Az volt vágyam, hogy úgy tudjak egy maratont futni, hogy közben jól érzem magam. Kényelmes a tempó, rendben van a pulzus és ami a legfontosabb, nincs holtpont, végig jól érzem magam és boldog vagyok.
Ezen a versenyen ez mind teljesült. A májusban közösen megbeszélt időnél jobbat futottam és lett volna még bennem tartalék. Néha vissza kellet vennem, mert féltem, hogy nem marad elég erőm a végére. Az utolsó 3 kilométert azért már mosolygás nélkül tettem meg, ott már nagyon be akartam érni a célba. Legközelebb gyorsabban futok és hamarabb beérek
Az időjárás nagyon kegyes volt ezen a napon a futókhoz. Az útvonal nagyon jól futható volt kevés emelkedővel. A frissítésem tökéletesre sikerült.
Minden úgy alakult ahogy reméltem. 918 női indulóból a 112. helyen sikerült célba érnem 3:43:06 idővel. Jövőre természetesen egy sokkal jobb időt célzunk meg!
Köszönöm ezt a szép élményt Tibi!