Április 13-án egy számomra különleges futóversenyen vettem részt, amit Máriapócson rendeztek.

Mindenféle távon lehetett indulni, akár váltóban is. Én a 21 km-ert választottam, mert itt egy félmaratont futni extrém kihívást jelent. Sokkal nehezebb végig menni, mint más futóversenyeken, de ez vonz. A versenyen a szervezők és segítők nagy része papok. Számomra kedves emberek, akik szívüket-lelküket beleteszik a versenyszervezésbe.

A verseny neve magyarul is sokat mond: Fuss és imádkozz!

A versenyeredményem, először abszolút 3. helyezett lettem, majd kiderült, hogy 2. helyezen végeztem.

Számomra nem az érem és a kupa fontos, hanem ami mögötte van. A 21 km-ert, nagy melegben végig csinálni egy olyan pályán, ahol vagy a homokba süllyedtél el, vagy a meleg aszfalton futottál nem egyszerű. Rubóczki Béci (futótárs) tempóját próbáltam tartani. A végén igaz eltűnt, de ott volt végig a remény, hogy úgyis utolérem. Diákjaim is ott voltak és minden körben szurkoltak, biztattak. Itt többet kapott a lélek, mint bármely más versenyen. Ez a sport, futás lényege.

Összegezve: ez egy jó kis futóverseny volt.

Köszönjük Enikő a beszámolót. Szívből gratulálunk és büszkék vagyunk rád!